Kiszámolta már, hogy milyen költségei vannak az olyan UPS meghibásodásoknak, amelyeket egy redundáns UPS rendszer kiküszöbölt volna? A Balmex megtette! Több mint 20 éves tapasztalattal rendelkeznek adatközpontok, ipari üzemek, kórházak és kritikus infrastruktúrák szünetmentes áramellátási technológiájának kiépítése terén, így bizton jelenthetjük ki, hogy a téma egyik hazai szakértőjéről van szó.
Az eredményt ugyan minden esetben több változó alakítja, de a kalkuláció kimenetele végső soron egységes. Az ipar szinte minden területén elterjedt IT rendszerek és érzékeny üzemi berendezések azt eredményezik, hogy egy áramhálózati zavar jobb esetben leállást, rosszabb esetben akár meghibásodást okozhat. Ez forgalom kiesést és többletköltséget jelent, amitől az UPS megvéd – kivéve, ha valamilyen okból éppen nem üzemel a szünetmentes áramforrás.
A megoldás a redundáns UPS, de vajon megtérül-e valaha, egy helyett két védelmi vonalat kiépíteni? Nézzük is meg, hogy mely jellemző események és tulajdonságok azok, amelyeket a beruházás bekerülési költségével szembeállítva, megtervezhető egy ipari szünetmentes áramellátó rendszer megtérülése!
- Táphálózati befolyásoló tényezők.
- Az okozott leállási idő.
- Az UPS meghibásodások száma.
- A rendszer élettartam vége.
- Tapasztalatok és életszerű számok.
Táphálózati befolyásoló tényezők
A első tényező, amit meg kell vizsgálni, azon táphálózati zavarok mennyisége, melyek leállást, hibát vagy kárt okozhatnak a rendszerben. Ezektől a zavaroktól lehet megvédeni a fontos és értékes gépeket, berendezéseket a redundáns UPS megoldásokkal. Az UNIPEDE (Villamosenergia-termelők és -elosztók Nemzetközi Szövetsége) által végzett felmérés alapján évente körülbelül 360 probléma merül fel az európai elektromos hálózaton. A Balmex szerint ez a legrosszabb eset, amivel számolni kell, a legoptimálisabb pedig 10 zavar / év.
Az okozott leállási idő
A leállási idő a második tényező, mely a nem redundáns szünetmentes áramellátás hibáiból fakadó veszteség kiszámításához fontos. Annak érdekében, hogy ezt kiszámíthassuk, a következő pontokra kell tudni a válaszokat.
- Van-e garanciális vagy készenléti javítási szolgáltatás a termékre?
- Milyen messze található a szerviz?
- Mennyi a hiba detektálási ideje?
- Mennyi a javítással eltöltött idő?
- Milyen az alkatrész rendelkezésre állása?
Tehát elsőként kalkulálni kell a szerviz kiszállási idejével, akár garanciális, akár karbantartás, szerviz szolgáltatás részeként. Ez a Balmex szerint minimum 2 óra, ami után még a hiba detektálási idejét is mérlegelni kell, hiszen sokváltozós egyenlet eredménye. Egyszerűbb probléma esetén is lehet 1 órával számolni, komplex hibánál pedig akár többszöri visszatérést, azaz heteket igényelhet a feltárás.
Ha a hiba megvan, jöhet a javítás, ennek ideje szintén nagy mértékben változhat. A legfőbb befolyásoló tényező a szükséges alkatrészek rendelkezésre állása. Az alkatrész beszerzés átfutási ideje múlik a vevőn, hiszen neki is érdemes lehet a szükséges pótalkatrészeket készleten tartania, és a beszállítón, szervizen is, aki szintén dönthet úgy, hogy raktároz alkatrészt vagy sem. A szünetmentes áramellátás beszerzése, vagy a készenléti szolgáltatás megrendelése előtt érdemes erről alaposan tájékozódni.
Egyszerű hiba és a helyszínen raktározott pótalkatrészek esetén is a javítással eltöltött idő általában minimum 2-3 óra. Ez egy bonyolultabb munka vagy alkatrész hiány esetén akár egy hónap is lehet. Amennyiben pedig régi, a piacról kifutott terméket kell javítani, akár az is kérdéses, hogy beszerezhető, pótolható-e a hibás alkatrész.
Egy intelligens szünetmentes átkapcsoló ebben a helyzetben is kulcsszerepet játszhat: ha több UPS van telepítve, automatikusan átkapcsolhat a működő egységre, így nem kell megvárni a javítást a rendszer zavartalan működéséhez.
Összegezve a javítás a legjobb esetben 5 óra, a kedvezőtlen esetben akár több hét is lehet, de ezt most a példa számítás kedvéért vegyük egy hétre.
Az UPS meghibásodások száma
A Balmex 3 részre osztja fel egy szünetmenesítő rendszer élettartamát. Az első időszakban a termékek meghibásodására nagyon kicsi az esély, leginkább csak hibás termék esetén fordul elő. Tehát itt 0 vagy 1 a meghibásodások átlagos száma.
A termék életciklusának középső időszakában a termék nem fog meghibásodni. Ez ugyan optimista hozzáállás, de az esetek túlnyomó többségére valóban igaz, hogy ha voltak gyártási, vagy kiépítésből eredő hibák, akkor azok már megjelentek és javításra kerültek a korai szakaszban, az elöregedésből, karbantartás hiányából eredő hibák pedig ilyenkor még nem jelennek meg. Azaz jellemzően vagy ezelőtt, vagy ez után jönnek a meghibásodások.
Az élettartam végét jelentő harmadik időszakban mindenképp számolni kell legalább 1 meghibásodással, azaz az UPS rendszer tönkremenetelével. De lehet akár többel is kalkulálni, hiszen a tulajdonos dönthet a termék javítása mellett, akár többször is.
Összesítve a hálózati szünetmentes áramellátó berendezés az élettartama során legalább 1, de akár 3 vagy több meghibásodással lehet számolni.
A rendszer élettartam vége
A régi, elöregedett UPS-ek esetében fennáll a veszély, hogy javítás után sem lesznek megbízhatóak, rövid időn belül újra elromlanak. Ebben az esetben már mindenképp javasolt a csere, hiszen az újabb javítás teljesíthetősége sem biztos. Egy új berendezés telepítése, üzembe helyezése viszont nem csupán költséges, de időigényes folyamat is, így fontos, hogy időben döntsön a vezetőség egy új rendszer telepítéséről.
Tapasztalatok és életszerű számok
A gyakorlatban általános elmondható, hogy az UPS élettartama alatt egy fogyasztó rendszerleállás bekövetkezik. Másrészről a Balmex tapasztalatai szerint a rendszer minősége ezt nagyban befolyásolja, így életszerű 2-4 leállással kalkulálni. Ennek oka, hogy az UPS meghibásodás akár külső hálózati zavar nélkül is, akár kezelői hibából is beállhat.
Hogyan alakul ennek fényében a matek?
Évi táphálózati esemény követés:
- Legjobb eset: 10 / év = 8760 / 10 = 876 h
- Rossz eset: 360 / év = 8760 / 360 = 24,3 h
Leállási idő = javítási idő + karbantartási idő:
- Legjobb eset: 1 x 5 + 10 x (2,5 + 1,5) = 45 h,
- Rossz eset: 3 x 168 + 10 x (2,5 + 1,5) = 544 h
Leállások száma = leállási idő / táphálózati esemény
- Legjobb eset: 45 h / 876 = 0,051
- Rossz eset: 544 h / 24,3 = 22,4
A számítások a két végletet mutatják be, az igazság pedig valahol a két érték között található. Így a legjobb esetben szinte egyszer sem fog leállni a rendszer az élettartama alatt UPS hiba miatt, a legrosszabb esetben viszont akár több mint 20 alkalommal is.
Az eddigieket összegezve, az alábbi számszerűsíthető kárköltséggel érdemes kalkulálni arra az esetre, ha az UPS üzemzavar, vagy ütemezett karbantartás miatt nem védi ki a felmerülő áramhálózati zavart:
- forgalom, profit kiesés,
- kártérítési kötelezettségek,
- esetleges meghibásodások költségei, és
- adat regenerálási költségek.
Összesítve ezek alapján a kárköltségeket, optimistán 2, pesszimistán pedig 4 leállással számolva valahol 2 x Koptimista és 4 x Kpesszimista között lesz majd a veszteség értéke.
Összegezés
Az előző számítások alapján egy jól becsült kárértéket kaphat. Ezt a kockázatot azonban nem kell lenyelni: egy jól specifikált redundáns UPS rendszer az esetek nagyon nagy részét kivédi. Már csak az a kérdés, hogy a redundáns rendszer kiépítése, vagy az imént kiszámolt, és redundancia nélkül valószínűsíthetően bekövetkező kár költség mértéke a drágább?
Ez ilyen kockázat számítás jó összehasonlítási alapként tud szolgálni az UPS beruházásra vagy javításra szánt költségkerettel szemben, így biztos döntést hozhat a szünetmenetes rendszerével kapcsolatban.
Ha még többet szeretne megtudni a témával kapcsolatban, olvassa el a Balmex Kft. A nem redundáns UPS megoldások gazdasági kockázata című cikkét, vagy válogasson a többi blog cikkük közül.
